FéBé állapotok 2.

máj.6

"- Gergő fiam, mond, miért nem lehet szépen válaszolni, ha kérdezek valamit??? miért kell megvárni míg kiabálok???
- Anya, én egy cseppet sem értek ebből az egészből!"

máj. 8

"Ecsi, tőlem nem kell féljél, Gergő vagyok, nagyon jó pajtás!"

máj. 11

Gergő beszalad a szomszéd gyerekektől:
"Anya, én szívesen mondom nekik hogy átjöhetnek hozzánk játszani, de ők mindig csak azt mondják Was? Was?" :-DDDD

máj. 13

"Anya, gyere, mutatnom kell valamit. Nyugi, nem fogsz felrobbanni!" :-D, ilyenkor mindig a másik variánson töröm a fejem, hogy vajon mi olyat mutathatna amitől felrobbanhatnék...

máj. 20

"- Gergő kincsem, ne vedd el Öcsitől, adj inkább neki is egyet, akkor nem akarja majd a tiedet, legyél te az okosabb!
- De hiszen én vagyok az okosabb!"

máj. 24.

„- Nézd csak Gergő, itt egy hangyaboly, nézd, hogy nyüzögnek eső előtt a hangyák rajta.

-         Jé, ezek pont akkorák mint PÉ, látod?

-         ZÉ kisfiam, nem Zét szerettél volna mondani?

-         Ja, de igen, ZÉ a hangya, mindig elfelejtem a nevét!”

„- Apa, az micsoda?

- Anyának egy váza

- Milyen váza? Csontváza?”

résen kell lennem...

Micsoda esze van ennek a nagynak. Sosem eszik semmit, ma kifejezetten miatta készítettem fasírtot krumplipürével. Mondtam három fasírt a minimum, egy kis krumplival, mert ezt szereti, addig fel nem állhat, azt mondta jó…Le is ültünk enni, Péterem egy nagy tányér krumplit bevágott kb. 5 perc alatt 3 fasírttal, neki még a paradicsom szósz is jól csúszott mellé. Aztán Öcsi ki az etetőből, Gergő még az asztalnál. Kivittem az asztalról lehúzható cuccokat a konyhába, hát mire visszaérek, a nagy tömi a picit fasírttal és krumplival, a kicsi meg persze tátog mint aki már hetek óta nem evett. Ha kicsit később érek vissza, akkor még be is vettem volna hogy ő ette meg az ebédjét. Mi lesz itt még későbben…

Olvasgat:-)

Néha, amikor épp nem a házat szedi szét vagy nem harcol valamilyen gonosz sárkánnyal vagy hasonlóval, vagy csak simán Bogyóaltatás van, sokszor rajta lehet kapni amint olvas magának. Előveszi kedvenc könyveit és szinte szóról szóra "felolvassa" magának a leírtakat. amelyeket már régebb olvastuk(mint az alábbit is) azt nem teljesen pontosan, de amit nem olyan rég hallott, azt bizony kívülről fújja. Még mindig szereti a könyveket, sokszor lapozgat gyerekeknek szóló ismeretterjesztő képeskönyveket is amit úgy tűnik átragasztott Öcsire is mert egyre többször találom őt is lapozók társaságában:-). Sajnos nem mindig hajlandó hagyni magát filmezni közben, uh nem garantált hogy egy hangosabb vagy jobban érthető szöveget le tudok filmezni:-(

 Öcsi meg az ő punnyadása:-D

 És tudja fokozni:

 

Még beférnek ketten reggel a gép elé:-)

Volt egy szép tavaszi napunk is már:

Bogyó eszik

Egy hete készült kb ez a kis videó, most sikerült végre megörökíteni itt is. Azóta már felfejlesztette tudását, sokat gyakorol(mondhatnám non stop), igaz még fröcskölőset nem eszik egyedül, de a maszatolósokkal is elég jól boldogul már:-).

képek

Ketten:-)

Még néhány hagymás:-))

Magyarázós:

Harcolós:

Már nem bírtuk nézni a régi etetőszéket amivel gondoltuk kihúzzuk még, de így hogy mégis meghosszabbodott a használati idő, hát lett új. Nem is említettem volna meg, ha a Bogyóra nem lett volna ekkora hatással:-). Ahogy összeállítottuk extázisba esett, azonnal belecirkuszkodta magát és ütötte az asztallapot hogy ugyan ilyen jeles alkalomból enni kéne valamit:-), hát felavatta:

Egy élménydús CTGvizsgálat

14.ére volt időpontunk a kórházban, hogy bechekcoljunk szüléshez. Nem nagy dologból áll az egész. Átnézik a kiskönyvet, megállapodunk az időpontban, természetes szülés esetén ilyenkor vezet végig a szülőszobákon egy szülésznő. Szóval kaptunk időpontot is, előző nap lesz ultrahang, vérvétel, CTG, anesztesekkel konzi, stb, stb, szóval a szülést megelőző „hosszú nap”. A kórházi dokim, ha lehet így nevezni, mert ugye ha minden a tervek szerint alakul ismét ő fog műteni, nagyonviccespajtás... már amikor kezdtük az időpontokat egyeztetni, mondta, hogy hát a harmadik babánál sosem lehet tudni... most is volt egy kismamája harmadik császárra volt kiírva és 36. héten már be is ugrottak szülni, mert a baba kikívánkozott. Mondtuk ezzel ugyan ne viccelődjön, mert hát nekünk arra nincs lehetőségünk, mit csinálunk az ördögfiókákkal addig? Meg egyébként is, akkor ugye mentővel kell bejönnöm, egyedül volnék, szóval hesegessük csak el magunktól ezen gondolatokat:-). Nem beszélve arról, hogy szombaton este már már megijedtem, hogy indulni kell, mert szabályos 5 perces közökkel, derékfájásokkal fűszerezett elég erős összehúzódásaim voltak, aztán szerencsére egy jó kis zuhany segített rajtam, na de Apa azért pánikolt rendesen:-D, lehet őt a doki viccelődése is jobban kiakasztotta:-DD.

Na szóval ez alkalommal is csináltak egy CTG-t. Már amikor felálltam a megbeszélés után kicsit kapaszkodnom kellett, megálltam picit, mert eléggé sajgott a derekam... Az egyik szopis szobába kísértek, egyébként nagyon kényelmesek ezek a szobák, van választási lehetőség, először meg is lepődtem, megkérdezik, hogy szeretném: ülve vagy feküdve? Aztán mikor az ülést választottam még mindig tudtak kérdezni: fotelben, széken vagy az ágyat igazítsák ülő pozícióba... szóval a luxus teteje. Volt egy szimpi kis fotel, én abba belekényelmesedtem, feldrótoztak, mondták egy fél óra múlva kész is. Hát alig hogy kilépett a szülésznő a szobából, nekem kezdett sajogni a derekam, aztán körbe egy kis görcs, a hasam bekeményedik, én meg azon veszem észre magam, hogy megszorítom magam mellett a falon a kapaszkodót. Ránéztem a gépre, még életembe ilyet nem láttam, még Gergőnél sem: a toco-kijelző 93at mutatott, na gondoltam, ez jó kis ctg lesz... és ez így ismétlődött  pontosan 5 percenként egy fél órán keresztül, már egészen megszoktam, már tudtam mikor kell jönniük... amikor egy fél óra elteltével(amikor már kezdtem kényelmetlenül ülni) végre megjelent az ápolónő és kideríti, hogy nincs papir a gépben, maradjak még egy fél órát:-(. Ahogy berakta a papirost máris egy jó kis kiugrással indítottunk, gondoltam, amilyen mákom van ez már nem lesz olyan szép mint az előző félórás, de tévedtem... Igaz kicsit rendszertelenebbül jöttek az immár kimondottan a derékfájások, nagyjából öt percenként és meg sem álltak 130ig a kijelző szerint. Persze hoztam a formám, éppen rendszerváltás volt az osztályon uh. jól ottfelejtettek 50 percre... így majd másfél órát kapaszkodtam abba foggantyúba a falon, ami nekem kicsit túlzásnak tűnik egy rutinctg alkalmával. Komolyan úgy éreztem, hogy én innen már haza nem megyek, de szerencsére amikor végre leszedtek a szerkezetről kicsit jobb lett. A doki mikor meglátta, rögtön visszahívott kontrolba és hát mint ahogy éreztem is, újból megemlítette, hogy nem úgy tűnik mintha a babának tetszene a május végi születés. Tehát bepánikoltunk:-). Átpakoltuk a fiukat Apához, mert én nem mertem hazáig vezetni velük. Jó lassan mentem, volt még 4 derékfájásos keményedésem az úton és vannak homályba veszett kisebb útszakaszaim is, de itthon bevágtam magam a zuhany alá és azóta jól vagyok:-). Azért még reménykedünk, hogy nem kell bevetnünk az B tervet, kicsit izgulnék. Pedig elég nagy az esély rá, hogy elindul, mert a saját számításaim szerint(merthogy tudom mikori a baba) a kiírt időpontom 39+1 re esik, ami hát jóval meghaladja az általuk számolt 37+4 napot:-(.

Kibontottuk:-)

Nem rejtettük el kellőképpen az anyák napi csomagocskát, néztük-néztük egy darabig, míg aztán mostanáig bírtuk:-). Kibontottuk.

Néhány héttel ezelőtt volt programon az oviban, hogy meglátogatták a faluban a fazekas műhelyt. Úgy jött haza mint egy kismalac, látszott, hogy munkálkodtak is valamit:-). Hát ezt dolgozták titokban: egy virágos, pillangós szivecskés tálat:-):

 

...és most már értem, ami azóta is eddig teljesen homály volt az elmondottakban, miszerint „palacsintát” készítettek, de nem ették meg, csak betették a kemencébe... :-D. Valószínűleg nem értette tökéletesen hogyan készülnek ott műhelyben az edénykék, de a lényeget megfogta:-).

Muttertag:-)

Ma az oviban kaptunk csomagocskát, ugyanis Németországban még csak ezen a hétvégén ünneplik az anyukák napját. Május 13.-án. Lelkünkre kötötték a gyerekek, hogy csak vasárnap szabad kibontani. Mondanom sem kell, hogy izgulok:-))). Nagyon:-).

Újabb szösszenetek

„- Mostál kezet?

Nem hinném:-D.

Akkor menj szépen vissza és mosd meg a kezed!

De anya, ez nem így működik!”

Egy újabb gergelyizmus ha fel van háborodva: „Azt a bolondjóját neki!!!”

„Jaj Apa, olyan lassan iszod a kávét, hogy simán lemegy a nap”

"Anya, nekem erős a karom és tiszta a szívem!"

Az magyaroviban történt, hogy ugye anyák napja alkalmából nem indultunk csavarogni a foglalkozás ideje alatt, hanem a legtöbb szülő  a pihenőben várta meg azt a röpke fél órát, míg a gyerekek felkészülnek a fogadásunkra. Persze a gyerekek nem tudták. Egy alkalommal látom, hogy Gergő kijön a wcre. Ügyesen bemegy, magára zárja az ajtót, egyszer csak hatalmas hangerővel rázendít a nótára: "Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt KisHugaim megfagynak!!!" Persze zengett az egész pihenő, mi persze dőltünk:-DDD. Aztán 4-5 ismétlés után, mint aki jól végezte dolgát visszament a többiekhez a terembe.

Képek

Bár Apa igen ritkán keveredik a blog közelébe, most mégis úgy vélte ideje volna még képeket felraknom:-). Nem sok energiám van mostanában fényképezni, na de az elmúlt héten mégis akadt egy-kettő:

 Ki nem esik a kezéből:

 a traktor sem...

 Jó az ha van kis segítség:

 A nagyfiu:

 Mesenézés:

 Teraszról ledobált lufi kihalászása a szomszéd bokrából:-D:

 Bundáskenyerezés:

 

Hétfogú mosolygós:

7en vannak már:-)

Már több mint egy hónapja kívánkozik kibújni felül a negyedik fogacska. Ma végre karcol:-). Most már végre egyenesben vagyunk egyelőre a kucikákkal, felül megvan mind a négy.

Anyák napja

Megkaptam első anyák napi ajándékomat:-). Magyaroviban kis műsor is volt, énekeltek nekünk, mondókáztak aztán meglepetek minket egy saját készítésű virággal:

 

"Töröm, töröm a mákot/sütök neked kalácsot/Ica tolla, motolla/ Neked adom Anyuka":

 Közben énekeltek az iskolások meg a zenebölcsis anyukák is, Gergő pedig amelyik éneket nem ismerte azt végigtáncolta. Ahhoz képest, hogy még fél évvel ezelőtt a világból ki lehetett volna üldözni bármilyen fajta zenével, elég jól ropta:-D:

Kezdem gyűjteni:-)

Az oklevél kicsit simitgatásra szorult, de ahogy elnéztem a többi gyerek kezében is elég megviseltnek tűntek a papirlapok, viszont annál nagyobb örömmel szorongatták őket:-). Az ultolsó előtti tanulmányútjukon az ovisokat elkísérte az erdész bácsi, (fa)állatokat kellett megtalálniuk imitt-amott eldugva az erdőben. Ügyesen feltalálták magukat a gyerekek, gyűjtöttek bogyókat, ágakat, leveleket.

"- Képzeld Anya, ma amikor kirándultunk a feketeerdőben, jött velünk egy bácsi aki mindent tud az erdőkről és az állatokról!
- Az erdész bácsi?
- Igen biztosan ő lehetett!"

Előkerültek...

Végre sikerült megtölteni az egyszer használatos fényképezőt, nem is gondoltam, hogy ilyen sokáig fog tartani... Még tavaly nyári freiburgi képek is vannak rajta:-). Nagyon furcsák ezek a képek, olyan régen volt a kezemben ennyire homályosan éles kép:-)), nosztalgiázunk kicsit:-).

Tavaly nyáron valamikor Freiburgban:

 

Orvosi váróban, már egy évvel később:-):

 

Dokira várakozva a vizsgálóban,ez már jelenkor:-):

 

Schwaningeni nyílt napok

Majális alkalmával a falunkban nyílt napokat tartottak:-). Van egy kis farm a domboldalon, ahol minden évben vendégül látják a népeket a gazdák. Vannak lámák, bárányok, kecskék és malacok, csacsisétáltatás. Ezen kívül vannak foglalkozások a gyerekek részére, idén rajzolás-festegetés volt, uh Gergő messzire elkerülte, ill. még fazekaskodás is volt az érdeklődőknek, mivel azonban két hete az ovival már meglátogatták a műhelyt, ezt is kihagytuk:-(. Végül mint minden összeröffenésen, volt sült kolbász, sajttorta és sör:-), meg persze minden más is, házilag elkészítve...

Elég korán érkeztünk, még az előkészületek folytak javában, először úgy tűnt, hogy nem is lesz nagy durranás, csak a kis sütögetős bódé és az italos stand engedett következtetni arra, h nem csak falubeliek látogatnak(ugyanis olyankor csak asztalok meg padok vannak, sokkal családiasabb a dolog). Később, mire az ördögfiókáink kimerültek már össze is gyűlt a népség-katonaság:-).

 Pihennek a fiuk:

 Magyaráz:

 Közben elkaptam, ahogy apa is tökélyre fejleszti a nyolckarú polip eljárást:-D

 Gergő informálódik:

 Bogyó természetesen burkol mindent amit meglát:

 Öcsi pózol:-)

 Persze sikerült a játszót is megtalálni:-)

Mókás kis zárójel:

Reggel, kávékészítés közben, ahogy kinézek az ablakon hát látom, hogy az alsó szomszédok nagy buzgón, mosolyogva sétáltatják a kovácsoltvas padjukat. Kicsit furcsálltam, de hát az ő padjuk, az ő dolguk, meg aztán még magamhoz se tértem annyira, hogy felfogjam...

Később a majálison derült ki, hogy van egy szokás erre mifelénk:-): mégpedig, hogy május elsejére virradó éjszakán a faluban a fiatalok körbejárnak és ami mozdíthatót a házak előtt találnak azt "elcsenik" és a templom előtti kis téren egymásra halmozzák:-)))), hát szegény szomszéd sem tudott a szokásról, így mikor reggel kiült volna a napfényre kávézgatni, már nem volt hova:-))), mehetett turkálni a templom elé:-).

A falu egyik fele:

 ez meg a másik: